NÉPEK MESÉI
A
MESEMONDÓ SZIKLA
VÁLOGATTA, SZERKESZTETTE
DÖMÖTÖR TEKLA
A KÉT NAPFIÚ HŐSTETTEI (3. rész. Szavak száma: 614)
Másnap
hajnalban a két fiú kilopózott a kunyhóból, az asszonyok keresni
kezdték őket, de csak négy lábnyomot találtak, melyek Dzilnaotil
hegye felé vezettek. Úgy gondolták hát, hogy a fiúk a szent
ösvényen indultak útnak, felhagytak keresésükkel, és
visszatértek a kunyhóba.
A két fiú napkeltére már elérte Dzilnaotil hegyét a szent ösvényen. Amint a csúcshoz közelednek, füstöt látnak a talajból felszállani. Közelebb lépnek, és látják, hogy a füst egy föld alatti lakás tetőnyílásán át tör fel. A nyílásban egy füsttől feketéllő létrát is találtak.
Lenéznek a nyílásba, megpillantanak egy vénasszonyt, aki hívja őket, jöjjenek csak le hozzá.
Lemásznak a létrán, kérdi a vénasszony, vajon hova tartanak. Azt felelik kitérően, nincsen határozott céljuk, csak csavarognak. Erre így szól a vénasszony:
- Nem az apátokat keresitek?
- De igen - felelik -, de nem tudjuk, melyik út vezet lakhelyéhez.
- Hosszú és veszedelmes út az - feleli a vénasszony -, mely apátok, a Nap lakhelyéhez vezet, mert át kell hatolnotok sok-sok iszonyatos Anaye területén. Lehet aztán, hogy apátok nem is akar látni benneteket; lehet, hogy büntetéssel sújt majd. Négy különösen fenyegető helyet ajánlok figyelmetekbe: a sziklákat, melyek szétmorzsolják a vándort; a nádat, amely darabokra vagdalja; a kaktuszokat, amelyek széttépik; az izzó homokot, amely eltemeti. De én megajándékozlak valamivel, hogy legyőzhessétek ellenségeiteket, és megmeneküljetek.
A vénasszony varázskarikáját ajándékozta nekik, melyen két toll is volt: egy eleven sas tollai, meg egy harmadik, az „élettoll”. Aztán még egy varázsmondásra is megtanította a két fiút, hogy megvédelmezhessék magukat.
A két fiú elindult, és először is az összezáródó sziklafokokhoz értek. Két magasba nyúló szikla közt keskeny szakadékban vitt az út. Ha valaki rálépett erre az útra, a két szikla előbb eltávolodott egymástól, mintha barátságosan utat nyitna a vándornak, de mikor az a szoroshoz ért, a sziklák úgy zárultak össze, mint hatalmas őrlőfogak, és szétmorzsolták a szerencsétlent.
E sziklák valójában Anayék voltak.
Mikor a két fiú odaért a sziklákhoz, úgy tettek, mintha be akarnának lépni a szűk szakadékba, de aztán hirtelen visszarántották a lábukat. A sziklák előbb szétnyíltak előttük, aztán összecsattantak, de a két fiú sértetlen maradt. Négyszer szedték rá így a morzsoló sziklákat.
- Kik vagytok? - kérdezték végül a sziklák. - Honnan jöttök, és hová igyekeztek?
- A Nap fiai vagyunk - válaszolta a két fiú -, apánk házát keressük.
Ezután elmondták a varázsmondást, melyre a vénasszony tanította őket, és sértetlenül áthaladtak a sziklák között.
Ezután egy nagy síksághoz értek, a nád éles levelei kardként meredeztek előttük. Amint nekivágtak a nádasnak, a kardlevelek utat nyitottak előttük, de mint a sziklák között, a két fiú most is ravaszul visszarántotta a lábát. Az összecsapódó kardok csak az üres levegőt szeldelték. Négy ízben szedték így rá a kardként meredő nádat, míg végül sértetlenül haladhattak át a nádason.
Hasonlóképpen fogtak ki a kaktuszokon is, míg végül Saitad földjére értek, a homokviharok országába. Homok kavargott szüntelenül e sivatagi vidéken, hatalmas ösvényeket formált, sötét felhőkbe gyűlt, aztán leereszkedett, és maga alá temette az idetévedt vándort. Amikor a két fiú közeledett, a homok hevesebben viharzott, mint valaha, a fiúk nem mertek hát a sivatag földjére lépni. A homok megkérdezte:
- Kik vagytok? Honnan jöttök, és hová igyekeztek?
- A Nap fiai vagyunk - felelték -, apánk házát keressük.
Négyszer ismételték meg szavaikat, aztán elmondták a varázsmondást, és a viharzó homok elült. A két fiú sértetlenül folytathatta útját a sivatagon át.
Végre a Nap házához értek.
A kaput két medve őrizte. A fiúk közeledtére fenyegetően morogtak, támadásra készülődtek.
A fiúk elmondták a vénasszonytól tanult varázsmondást, s mire ez elhangzott, a két medve meghunyászkodva lábuk elé kuporodott.
Ezután két őrkígyóval, két őrszéllel és két őrvillámmal találkoztak, de ezeket is megszelídítették a varázsmondás segítségével.
A Nap háza türkizből épült, négyszögletes volt, mint a pueblók házai,1 és egy hatalmas víz partjára épült.
1 Agyagba vájt vagy agyagházakból méhkasszerűen egybeépített település
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése