MESÉK ÉS
MONDÁK
Mátyás királyról
Mátyás király
aranyszőrű báránya (Szavak száma: 736)
Elment a burkus király Mátyás királyhoz. Mint pajtások
köszöntötték egymást. Mondja a burkus király, hogy:
- Úgy hallottam, hogy egy aranyszőrű báránya van.
- Igaz - azt mondja -, nekem van a juhaim közt egy
aranyszőrű bárányom, és oan csobánom van, hogy sosem hazudott.
A burkus király azt mondta:
- Én megmutatom, hogy hazud.
- De - azt mondja Mátyás király - a nem hazud, oan nincs!
- De én megmutatom, hogy hazud, mert én megcsalom, hogy
muszáj, hogy hazudjon.
Azt mondja Mátyás király, hogy:
- Én es fogadok akármibe, hogy nem hazud. Fele országomat
odaadom.
Azt mondja a burkus király:
- Én es odaadom fele országomat, ha nem hazud.
Jó, mán kezet fognak, avval jóccokát mond a burkus
király, és elmenen onnat más szállására. Ott felöltözött a burkus király ilyen
parasztgúnyába, és elment ki a tanyára. Köszönti a csobánt. Fogadja a csobán.
- Isten hozta, király uram!
- Honnét üsmersz te engemet, hogy én király vagyok?
Azt mondja a csobán:
- Üsmerem én a szován, hogy maga király.
Azt mondja a burkus király:
- Adok én neked sok pénzt és hat lovat és hintót, add nekem
az aranyszőrű bárányt!
- Jaj - azt mondja -, a világért se adnám, mert felakasztana
Mátyás király.
Sok pénzt ígért neki, nem, egyként se egyezett belé.
Hazamegyen nagy búsan a szállására, és ott búsul, és ott
volt a leánya es. Azt mondja:
- Ne búsuljon, mert elmenyek én egy csomó színarannyal és
megcsalom én.
Vitt egy ládácska színaranyat és egy üveg bort jó mézesen,
hogy a csobánt megcsalja. De azt mondja a csobán, hogy neki nem szűkös a pénz,
Mátyás király felakasztatja, ha kérdi, hogy hova lett az aranyszőrű bárány.
Addig mondott a leány, addig incselkedett, hogy megitták a bort, de a leánynak
kellett elébb innia belőlle, hogy lássa, nem tett-é valami étetőt beléje. Oan
kedve kerekedett aztán a csobánnak, hogy azt mondja: odaadja, ha hagyja, hogy
vélle háljon, de pénz nem néki nem kell, mert pénz néki elég van.
Sokat nem szokotálódott a leány,
hagyta, hogy vélle háljon. No, azután azt mondja a leány a csobánnak, hogy:
- Nyúzd meg a bárányt, és a húst
edd meg, mert nékem a húsa nem kell, csak a bőre.
Hazavitte nagy örömmel az
apjának az aranyszőrű báránynak a bőrét. No, örvendezett az apja es, hogy a
leánya meg tudta csalni a csobánt.
De reggel lett, és búsult a
csobán, hogy mit mondjon ő most Mátyás királynak, hogy az aranyszőrű bárány
elveszett. Jött haza a csobán, hogy a királynak mondja meg, ha mit tud hazudni.
Útközben bészúrta a botját egy féreglikba, és a kalapját reatette. Elhátrált
tőlle, még nekiment, köszöntötte király uramnak. Mondta a király:
- Mi újság a tanyán? - Mán a
kalapja.
Mondja újra a csobán:
- Ott bizon nincs más, az
aranyszőrű bárány elveszett, a farkas megette.
Mikor azt kimondta, megéjedett.
- Hazudsz, mert akkor a többit
es megette volna!
Avval kivette a botját, és
hazament esmég a király felé. Esmég talált egy féreglikat, és esmég beletette a
pálcáját, rea a kalapját, és köszöntötte király uramnak:
- Mi hír van a tanyán?
- Nincs egyéb, csak az
aranyszőrű bárány bédöglött a kútba.
- Hazudsz - azt mondja a király
-, mert a többi es bédöglött volna!
Esmént kivette a pálcát, és ment
hazafelé. Harmadszor es talált egy féreglikat, belétette a pálcáját, rea a
kalapját, és köszöntötte király uramnak:
- Mi újság a tanyán?
- Ellopták az aranyszőrű
bárányt.
- Te, hazudsz - mondta a király
-, mert a többit es ellopták volna!
Kivette a kalapját, és
továbbindult Mátyás király palotájába, és ott a burkus király a leányával az
asztalnál ültek. No, osztán bémenen, és köszönti a két királyt és a leányt es.
De mán a bőrt odavitte volt Mátyás királynak a burkus király, és most várták,
hogy hazud-é, mert ha hazudott volna, Mátyás király elvesztette volna a fele
királyságát. Kérdi Mátyás király:
- Mi újság a tanyán?
- Nincs egyéb semmi, mint az
aranyszőrű bárányt egy szép fekete báránnyal felcseréltem.
De volt-é Mátyás királynak
öröme! De azt mondja:
- Hát hozd bé a bárányt!
De azt mondja a csobán:
- Ott középhelyt ül a két király
közt.
- Bravó - mondta Mátyás király a
csobánnak -, hogy nem hazudtál, má most néked adom a burkus királynak a fél
országát, amit tőlle elnyertem.
- No - mondja a burkus király -,
én es odaadom a leányom, úgyes megkóstolták egymást.
És úgy lett a csobánból burkus
király.
