596. mese...

     A következő mesék egy híres néprajzkutató gyűjtéséből származnak, ha szeretnél róla többet megtudni, akkor kattints ide👀👀👀👀👀 

A SZÉL ÉS A NAP (Szavak száma: 130)

Vitatkozott egy időben a Szél a Nappal. Azon folyt a disputa, hogy melyikük erősebb.

Egyszer azután azt mondta a Nap a Szélnek:

- Tegyünk próbát, amott megy egy köpenyeges ember, próbálkozzunk meg rajta, melyikünk az erősebb, melyikünk veszi le a válláról a köpenyeget.

Hozzáfogott először a Szél, megragadta az ember gallérját, tépte, cibálta előre-hátra a köpenyeget, de mentül erősebben rángatta, a szegény ember annál erősebben burkolta bele magát, s nem engedte elvetetni a köpenyeget.

Mikor aztán a Szél hasztalan kifárasztotta magát, akkor hozzáfogott a Nap: elkezdett moso­lyog­ni az utasra melegen, mindig melegebben. A jámbor lassanként kiburkolta magát a köpenyből, azután levetette egészen, később levetette a kabátját és a mellényét is.

- Látod - mondotta a Nap a Szélnek -, hogy én erősebb vagyok, mint te?

 

581. mese...

 

 A következő mesék egy híres néprajzkutató gyűjtéséből származnak, ha szeretnél róla többet megtudni, akkor kattints ide👀👀👀👀👀 

KINEK KÖSZÖNT A SZEGÉNY EMBER? (Szavak száma: 173)

Együtt utazott a Szél, a Hideg meg a Meleg, jött rájuk szemközt a szegény ember, már messziről köszönt:

- Jó napot, nagyságos uram!

Azt mondja a Meleg:

- Kinek köszönt az az ember?

Azt mondja a Szél:

- Nekem!

- Nem teneked, hanem énnekem! - mondja a Hideg.

Addig osztozkodtak, hogy a szegény ember már elment mellettük. Azt mondja a Meleg:

- Menjünk vissza, kérdezzük meg!

Visszamentek megkérdezni. Azt mondja a Meleg:

- Ugye, nekem köszöntél, te szegény ember?

- Nem én, kérem, a Szél nagyságos úrnak.

- Megállj, te szegény ember, jöjjön csak el a kánikula, majd adok én neked, olyan meleg lesz, hogy elolvadsz!

- Bánom is én, csak a Szél nagyságos úr ott legyen!

Azt mondja a Hideg:

- Hát akkor nekem köszöntél?

- Nem én, kérem, hanem a Szél nagyságos úrnak!

- Megállj, jöjjön csak el a tél, olyan hideg lesz, hogy megfagysz!

- Bánom is én, csak a nagyságos úr, a Szél nagyságos úr ott ne legyen! Kutya bánja a hideget szél nélkül!

 

560. mese...

 

HOGYAN SZABADÍTOTTA MEG
A SZÉLVIHAR A RÓKÁT A FÁRÓL? (Szavak száma: 137)

A rókának nem volt nyugta fönn a fán.

- Hogyan is lehet eltűrni ezt az igazságtalanul ért szégyent? - mondta magában. - Még jönnek majd mások is és kérdezősködnek! Csak ki tudnék szabadulni a kötelekből, akkor eliszkolhat­nék!

Ismert ugyanis a környéken egy forrást, és tudta, hogy aki abban megfürdik, visszanyeri el­veszített tagjait. Hiába törte azonban a fejét, minden kísérlete sikertelen maradt, nem tudott elszabadulni a fáról.

De lám, egyszerre csak viharos szél kezdett fújni. Letörte a faágat, a kötél pedig kioldódott. Több sem kellett a rókának, elszaladt a forráshoz, és kis idő múlva már új bunda ragyogott rajta, csakhogy valamivel vékonyabb volt az eddiginél, és a vörös szín még erősen áttetszett a szőre közt.

Így futkos mai napig is a világban és jaj szegény nyúlnak, hogyha egyszer elkapja!