A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Buda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Buda. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. november 21., hétfő

767. mese...

 MÁTYÁS ÉLETÉRŐL


Budai királyválasztás (Szavak száma: 236)

Írást írnak az urak Budában
És elküldik János jó vajdának:
„Íme halljad, híres János vajda!
Urak hívnak téged fel Budába,
Siess hát fel ide a tanácsba!
Egybegyűltek, Budán tanakodnak,
Királyságra kit is válasszanak;
Tanakodnak, de hát mindhiába,
Nincs egyesség királyválasztásba’;
Jer hát te is, de csak egymagadba’,
Mert tanácsba gyereket nem hoznak!”

Elolvassa írásuk a vajda
Hogy írásuk gyorsan végigmérte,
Hamar pattant jó lova nyergébe
S vette útját egyenest Budának;
De utánafut kicsiny Mátyása:
„Várj, hadd menjek én is jó apával!”
És mit tegyen kérő gyermekével?
Hát megállva, Matyikát bevárja
S veszi szépen nyerge elejére.

Mikor így jő híres Budavárba,
Ott az urak így támadnak rája:
„János vajda, a teremburádat!
Nem megírtuk, jőjj fel egymagadba,
Mert tanácsba gyereket nem hoznak?”
Tanakodnak, ilyen végzést hoznak:
A koronát levegőbe dobják
A leszálltába’ akire leszállna,
Választani azt fogják királynak.

A koronát a felhőbe dobják
S lesik, várva, hogy kire is száll a’;
S ím’ estébe’ János fiát érte,
Szálla éppen Matyika fejére.
Szitkozódnak az urak Budában,
Gyúl a harag János jó vajdában
S az ütlegből kijut Matyikának:
Ott is, hol csak gyenge ütés érte,
Gyenge testét elfutja a vére
S atyja zárja ház emeletére.

A koronát most ismét földobják,
Szállton szállva a levegőégbe’
Esik végre a ház tetejére;
Tetőn által János kis fiára,
A vajdának kicsi Mátyására.

És az urak így szólnak Budában:
„A szerencse kedvez a vajdának,
János vajda kis Mátyás fiának:
Ő országunk koronás királya!”

 

 

2022. november 7., hétfő

753. mese...

 

 MESÉK ÉS MONDÁK MÁTYÁS KIRÁLYRÓL:

​AZ ÁLRUHÁS KIRÁLY

Marcibányi meg Mátyás (Szavak száma: 140)


Marcibányi János, aki megvette Csókát a kincstártól, egyszer fiákerozott. Szömbe vele gyütt kordéval egy embör, oszt az letért egészen az útról, de Marcibányinak nem volt elég. Aszongya a kocsisának:

- Vágj a szöme közé annak a parasztnak, hogy máskó tudja, hogy kő viselködni, ha urakkal találkozik!

Mög se várta, hogy kocsisa végrehajtsa parancsát, kikapta kezibül az ustort, oszt rávágott a parasztra. Akkó ez széttárta kabátját, s alatta ott csillogott az aranybárány, a királyok jelvénye. A parasztembör mög Mátyás vót. Tudta má Marcibányi, hogy mögfizeti ennek az árát, amé így bánik a szögény embörrel. Pár nap múlva gyütt is a pöcsétes levél, hogy öt nap múlva jelönjön mög Marcibányi Budán, vagy két kiló húst egészbe a testibű küldjön. Ez lehetetlen vót, a másik mög, ha megjelönik a királynál Budán, akkó a halál fia. Így inkább az öngyil­kosságot választotta.

 

2022. október 25., kedd

740. mese...

MESÉK ÉS MONDÁK MÁTYÁS KIRÁLYRÓL:

​AZ ÁLRUHÁS KIRÁLY


 Mátyás király és a jószívű szegény ember

Mikó Mátyás király elment kerűni, egy kis tanyába érkezett egy szegíny emberhez; elfáradt, ott mögpihent. Vacsorát is adott neki a szegíny ember, lencselevest. A szegíny ember megszánta: egy kis füstölt kóbásza vót kíminbe, avval is megtraktálta, még egy fél liter bort is adott neki. Nagyra vette Mátyás király ezt a dolgot, asz mondotta neki: menjen fel Buda várába. A szegíny ember fel is ment, (Mátyás király) megmondta neki az ajtót is, hogy merre kell menni Buda várába. Mikor Buda várába felment, a király nagyon fogadta, a többi urak meg csak nézték, hogy micsoda ember ez, de a király nem magyarázta ki mindaddig, míg meg nem ebídeltek. Mikor megebídeltek, adott neki nagy köntöst: megruházta, adott neki sok aranyat: amennyit csak elbírt vinni. Akkor elmagyarázta a vendígeinek, hogy járt vele.

2022. október 17., hétfő

732. mese...

MESÉK ÉS MONDÁK MÁTYÁS KIRÁLYRÓL:

​AZ ÁLRUHÁS KIRÁLY


Eccör vót Budán kutyavásár!

Mátyás királ emönt országúni. Egy helön látta, hogy az egyik embör két, a másik mög nyóc ökrön szánt. Odamönt a nyócökröshön, oszt kérdözte tüle:

- Minek nem adsz a kétökrösnek még két ökröt, hogy szántana a is legalább négy ökrön?

Aszondi a nyócökrös pógár:

- Szörözzön a kutya, oszt majd lösz nekije is!

Mátyás egyet gondút. Odamönt a kétökröshön, oszt azt mondta nekije:

- Add el a két ökrödet, az árán vögyél kutyát, oszt hajtsd fő hozzám Budára!

A kétökrös úgy tövött. Eladta két ökrét, az árán kutyát vövött, oszt főhajtotta Budára Mátyás királhon. Mátyás királ a kutyáér annyi pénzt adott nekije, hogy nyóc ökröt vövött rajt. Mögtudta ezt a nyócökrös pógár. Ü is eladta nyóc ökrét, kutyát vövött, oszt főhajtotta Budára. Mikor Mátyás elibe ért, oszt elmondta, mibül jár, Mátyás csak annyit mondott nekije:

- Barátom, hazavihetöd a kutyáidat! Én nem vöszöm mög üket, mer csak eccör vót Budán kutyavásár!

 

 

2012. november 1., csütörtök

354. mese


Arany János: Toldi TIZENEGYEDIK ÉNEK (Ötödik rész) (Szavak záma: 209)

,Meg kell ma itt halni tudod egyikünknek;
Nem szükség a hajó oztán holt embernek.’
               Ilosvai

17

Aztán megragadta Toldi csak úgy kézzel,
Rángatta a csehet szörnyü erejével,
Ropogott keze közt, elolvadt a teste;
Végre így könyörgött a cseh térdre esve:
   “Kérlek édes fiam! ne kivánd halálom,
Minden vagyonomat ím neked ajánlom,
,Tizenkét vitéznek drága sok marháját,
Vitézlő magammal minden apródságát.’”

18

Toldinak a szíve hajlott a kérésen,
“Legyen úgy” felelte, “marhádat elvészem,
De azt is korántsem magamnak kivánom,
Két vitézt megöltél: az anyjoknak szánom.
   Most, mint alamizsnát, megadom életed.
Hanem tégy hit alatt erős igéretet:
Hogy habár mély tenger nyelné el hazádat,
A mi országunkra mégsem teszed lábad.”

19

Mindent felfogadott a bajnok ijedten,
S békével mentek a csónak felé ketten:
Hát egyszer a nagy cseh, nekihúzakodva,
Toldihoz hátulról hozzávág orozva.
   Szerencse, hogy Toldi a Duna tükrében
Meglátta s megkapá a kardot kezében.
Leborult a nagy cseh: “Kegyelem! irgalom!”
“Eredj, kérd Istentől: útad megmutatom.”

20

S amely kardot ő az álnok csehtől elvett,
Avval adott néki örökös kegyelmet.
Íziben elmetszé fejét a testétől,
Piros lett a nagy kard gazdája vérétől.
   Toldi felmutatja a fejet a kardon,
Nagy rivalgás támad kétfelől a parton:
Tapsolnak, kiáltnak, zászlót lobogtatnak;
Buda nagy hegyei visszakurjongatnak. 

352. mese


Arany János: Toldi TIZENEGYEDIK ÉNEK (Harmadik rész) (Szavak száma: 224)

,Meg kell ma itt halni tudod egyikünknek;
Nem szükség a hajó oztán holt embernek.’
               Ilosvai

9

A sátrak el voltak rekesztve korláttal,
Tilos volt parasztnak lépni azon által;
Kívül fegyveres nép és tömérdek ember
Az üres sátrakat majd elnyelte szemmel.
   Duna partjáig nyúlt a korlát kétfelül
Nagy üres tér maradt a korláton belül,
Olyan, hogy egy marhavásárnak is elég
Lenne, ha a marhát oda eresztenék.

10

Duna-partban egy nagy zászló volt felütve,
S tarka-barka csónak a nyeléhez kötve;
Nemkülönben pedig a pesti oldalon
Lobogó odafenn, csónak volt a habon.
   Széles utca a víz: ember a sövénye;
Közepén a sziget nyúlik fel beléje,
Gyilkos sziget volt ez: már hetednap óta
Vérrel élt, mikép a vérszopó pióca.

11

Egyszer jön a nagy cseh Buda vára felől,
Táncol nagy lovával a korláton belől;
Káromkodik csúnyán, a magyart böcsmérli:
Hogy nincs, aki merje magát vele mérni.
   De ime hirtelen a pesti oldalon
Nagy örömzaj támad és nagy riadalom:
Ismeretlen bajnok fekete paripán
Vágtat a zászlóhoz és mérkőzni kíván.

12

Sisakellenzője le vagyon bocsátva,
Csúcsáról fehér toll libeg-lobog hátra;
Toldi (mert hisz’ ő volt) a tollat levészi,
Mindjárt ott teremnek a király vitézi,
   S eveznek a tollal, mint hogy tisztök tartja,
A cseh bajvívóhoz a budai partra;
Vérszín a cseh tolla, fölcseréli vele:
A bajra hívásnak volt e dolog jele.