494. mese

A MEDVE SZÉT AKART TÉPNI EGY EMBERT (Szavak száma: 345)

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy gazda, aki egy alkalommal, amikor a városba ment, talál­kozott egy medvével. A medve így szólt hozzá: „Én felfallak téged!”

„Ne falj fel engem, adok neked egy disznót.”

„Rendben, reggel hozd el!”

Reggel a gazda fia vitte a medvének a disznót, és találkozott egy rókával. A róka megkér­dezte: „Hová mész?”

A fiú elmesélte neki. „Te ostoba!” mondta a róka. „Odaadod a medvének ezt a malacot, magad sem tudod, hogy miért. Ígérj nekem egy tyúkot meg egy kakast, és én elrendezem, hogy a medve ne kapja meg a disznót. De csak úgy, ha amikor megkérdezem: fiú, mit viszel a kocsiban, te azt feleled: egy tölgyfa törzset!”

Rendben van. A fiú odaígérte a rókának a tyúkot meg a kakast, és a róka elszaladt az erdőbe. Nem telt el sok idő, amikor előjött a medve, mindjárt mászott fel a kocsira a disznóért. Ekkor előszaladt a róka az erdőből: „Fiú, mit viszel? Nem a medvét? Ha egyszer csak elkapom, beviszem a bíróságra.”

De a fiú így felelt: „Nem, ez nem medve, hanem csak egy tölgyfa törzse.”

„Ha az egy tölgyfa törzse, miért nem kötöd oda? Kösd mindjárt oda, mert még leesik, és rá­zuhan valakire, aki az úton jön.”

A medve ezt hallva remegni kezdett, mint egy nyárfalevél és odasúgta a fiúnak: „Kössél csak meg, kössél meg, hogy megszabaduljak tőle!”

A fiú odakötözte a medvét, de ekkor a róka ezt mondta: „Csak jól húzd meg a kötelet! Most fogj egy baltát, és próbáld meg, hogy elég erősek-e a kötelékek!”

A fiú úgy is tett, és ekkor a medve ezt súgta: „Vágd csak, vágd, de ne nagyon erősen!”

A fiú feltette magának a kérdést, hogy mi fog történni a medvével: annak vége lesz.

A róka pedig ott ült a fiú mellett, és együtt hazamentek a gazdához. A gazda boldog volt, hogy a róka megmentette a disznót, és adott neki egy tyúkot meg egy kakast.

A róka ette a tyúkot meg a kakast és így beszélt magában: „Ez az első olyan ételem, amit becsületesen megszolgáltam.”