MESÉK
ÍRTA:
BENEDEK ELEK
A Nagy Bűbájos. (5. rész. Szavak száma: 531)
Mosolygott a Nagy Bűbájos s ahogy most mosolygott, mintha nem is lett volna olyan rút az arca. Megcirógatta a Csengővisszhang aranyos, borzas haját, aztán elébe vezette Bűbájost.
- Még mindig a régi, bohó leányka vagy te, - cirókálta-morókálta Csengővisszhangot, - de ez egyszer komoly dologra hívtalak. Üljetek le mind ide körém, hadd mondom el, mit akarok tőletek.
Csengővisszhang egyszerre elkomolyodott, körüljártatta a tekintetét a varázsló szobán, leült a kemence-padkára, letelepedett a madarak királya is, aki egy kegyes szempillantással fogadta a bagoly alázatos köszönését. A pillangók királynője a Csengővisszhang vállára röppent, onnan várta nagy kíváncsian a Nagy Bűbájos parancsát.
- Megigértem az ifjú Bűbájosnak, kezdette beszédét a Nagy Bűbájos, - hogy megtanítom az én tudományomra, miképpen változzon át azzá, amivé átváltozni akar. Adj hát egy tollat a szárnyadból, madarak királya, adj egy pillét, pillangók királynője, te meg Csengővisszhang, adj a nyakadról három gyöngyszemet!
A madarak királya nyomban kicsippentett a szárnyából egy tollat, Bűbájos kezébe nyomta s mondá:
- Ha akármilyen madárrá akarsz lenni, csak vedd elő ezt a tollat, fujj reá s az a madár lesz belőled, amelyikre éppen gondolsz. Amikor megint vissza akarsz változni, csak annyit mondj magadban: az legyek, aki voltam - s abban a pillanatban ismét visszaváltozol emberré!
Most a pillangók királynője röppent le Csengővisszhang válláról Bűbájos kezére, ott a szárnyáról egy kis pillét lesurolt s mondta:
- Ha pillangó akarsz lenni, ezt a pillét dörzsöld meg a két ujjad között s mindjárt pillangóvá változol. S ha megint vissza akarsz változni emberré, dörzsöld össze két szárnyadat s az leszel, aki voltál.
Most felállt Csengővisszhang, bájosan, kedvesen odalebbent Bűbájoshoz, három gyöngyszemet letépett a nyakáról, beletette arany iskátulyába, aztán kacagó hangon, amely minden szót tízszer vert vissza a szobában, mondá:
- Ha visszhang akarsz lenni, dobd fel ezt a bárom gyöngyszemet a levegő-égbe s olyan leszel, mint én. Tízszer csendül a szavad egymásután. Ha megint Bűbájos akarsz lenni, háromszor fordulj meg magad körül s újra Bűbájos leszel.
Hálásan megköszönte Bűbájos mind a háromnak a kedves ajándékot, aztán a Nagy Bűbájos felé fordult:
- Köszönet tenéked, oh, Nagy Bűbájos, hogy kérésem meghallgattad, hozzám eljövél! Neked köszönhetem majd, ha csakugyan enyém lesz a szép királykisasszony és én hűségesen meghálálom a te jóságodat, ha szükséged lesz én reám.
Nagy Bűbájos felállt, intett a madarak királyának, a pillangók királynőjének, Csengővisszhangnak s ezek mind a hárman nyomban kiröppentek az ablakon. Nagy Bűbájos pedig mondá, amint következik:
- Most én is búcsúzom tőled, fiam. Ime, amit tehettem, megtettem érted, most már a többi a te dolgod.
Ezt mondván, a varázstükörbe lépett, mire az elhomályosodott s a Nagy Bűbájos eltünt nyomtalan.
Bűbájos a tükröt gondosan elzárta a szekrényébe, aztán végigterült az ágyán s mély álomba merült.
Mélységes csend borult a házikóra, mélységes csend borult a kertre is, csak a két öreg bagoly beszélgetett csendesen, igen csendesen a jegenyefán.
- Uhu, huhu, - huhogott az öreg bagoly - most még többet tud a gazdánk, mint ennekelőtte tudott.
- Uhu, huhu, - huhogott a másik - most már bizonyosan övé lesz a szép királykisasszony.
Közben elővánszorgott a hold a fellegek mögül, lepislantott a kertbe, s kövér arca, mintha még kövérebb lett volna, egészen neki gömbölyödött. Úgy látszott, mosolygott a két bagoly beszélgetésén, aztán tovább ment, mendegélt, folytatta útját szépen, csendesen.
Elektronikus változat:
Budapest: Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület, 2022
Készítette az Országos Széchényi Könyvtár Digitálistartalom-fejlesztési
és -szolgáltatási Osztálya
ISBN 978-963-417-534-6 (online)
MEK-22729
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése