MESÉK ÉS MONDÁK MÁTYÁS KIRÁLYRÓL:
AZ ÁLRUHÁS KIRÁLY
Mátyás mög
a kamarás (Szavak száma: 296)
Mátyás királnak eccör izentek Besztercebányárul, hogy az
aranybányászok nem tudnak élni.
Mátyás akkor nem möhetött, halem maga helött ekűdte a
trónörököst. Ez Besztercebányán bemönt egy házhó, oszt hogy nagyon ehös vót,
enni kért. Az öregasszony, aki ott vót, azt mondta nekije, hogy csak tojást tud
adni kenyérre. Az is jó vót, elfogadta. Emondi osztég az öregasszonynak, hogy a
kamarásná szeretne munkát kapni az irodán. Rászót az öregasszony, hogy mast
pedig egy köllene.
- Én e meröm vádúni, mert én mindönhő értek! - mondi nekije
a trónörökös.
El is mén a kamaráshó. Ott csakugyan köllött egy embör.
Mögfogadták.
A trónörökös a kamarás lányáva hamar összegabalyodott. Evve
vadászatra is akart mönni, de az nem akart, mert fét, hogy aptya megharagszik,
hogy az nem végzi el a dógát.
Mátyás má győzte várni, hogy a trónörökös nem mén haza.
Fogta magát, ü is emönt Besztercebányára. Ü is az öregasszonyhó mönt, aki
nekije is tojást adott enni, mégpedig hatot. Itt möghallotta, hogy másnap a
kamarásná nagy bál lösz. Rögge emögy a templomba, ott láti, hogy amint a
kamarás a templomba mögy, elejbe a fődre aranytányérokat raknak. Mast má Mátyás
is látta, hogy ezér nem tud a szegénység élni. Visszamönt az öregasszonyhó.
Ennek egy írást adott átó, amire ez vót írval:
Ett járt Mátyás királ, ott övött mög hat tojást, ett látta
járni aranytányéron a kamarást.
Möghatta, hogy adja át a kamarásnak. Az öregasszony azt
mondta, hogy ü azt nem meri!
- Ne féljen, mert én vagyok a királ! - bátorította fő
Mátyás. Avva emönt haza.
Az öregasszony az írást csakugyan át is adta. A kamarás,
ahogy elóvasta, mingyár szívgörcsöt kapott, oszt meghót. A trónörökös a kamarás
lányát evötte, avva mönt haza. Otthun asztán báccsátul bocsánatot kért, hogy
ollan soká emaradt.
A szegényök Besztercebányán ezután mög bírtak élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése