A PATKÁNY (Szavak száma: 669)
Hol
volt, hol nem volt, élt egyszer két testvér, egy fiú meg egy
lány. Ők árvák voltak, és egy nagyon szigorú nevelő anyjuk
volt, akik mindig bántotta és kínozta őket. Egyszer a gyerekek
megegyeztek abban, hogy elszöknek a mostohától. Egy sötét
éjszaka elhagyták a házat, majd erdőkön, mezőkön át
barangoltak. Egy nap a fiú így szólt:
„Húgocskám,
olyan nagyon szomjas vagyok. Iszom ebből a tehén lábnyomból.”
„Ne
igyál, testvérkém, borjúvá változol. A mostoha elvarázsolta
ezt a nyomot” mondta a lány.
A
fiú hallgatott a nővérére, és tovább mentek. A gyerekeket éhség
és szomjúság kínozta. Az út szélén egy ló lábnyomát látták,
amiben összegyűlt a víz. A fiú megint inni akart, de a lány
kérte:
„Ne
igyál, testvérkém, csikóvá változol.”
A
fiú leküzdötte kínzó szomját, és szót fogadott a nővérének.
Tovább mentek, és tovább kínozta őket a szomjúság meg az
éhség. Az út szélén a fiú megpillantott egy lábnyomot, tele
vízzel, és semmivel sem törődött, odaszaladt, ivott belőle.
Arany szarvú báránnyá változott. A lány szalagot kötött a
bárány nyakára, és mentek tovább.
Mentek,
mendegéltek, és eljutottak egy nagy várudvarba. Az udvarban
megpihentek, majd bementek a várba. A királynak a lány nagyon
megtetszett, és befogadta. Elküldte tanulni, hogy képezze magát.
Amikor megnőtt a lány, a király feleségül vette.
Boldogan
éltek, de a mostohájának nem tetszett ez, el akarta távolítani.
A király egyszer külföldre ment, ekkor a feleségének
gyereke született. A nő nagyon legyengült, betegen feküdt.
Egy
napon eljött hozzá a mostoha, és megígérte, hogy meggyógyítja.
Az öregasszony befűtötte a fürdőt, és bevezette a fiatal
asszonyt, hogy fürödjön meg. Amikor kijött a fürdőből, a
mostoha patkánybőrt dobott rá.
„Patkánnyá
kell változnod és ezentúl patkányként kell szaladgálnod egész
életedben az erdőben.”
A
fiatalasszony patkánnyá változott, és elszaladt. A mostoha
elhozta a saját lányát és befektette a király feleségének
az ágyába. Amikor hazaérkezett a király, mindjárt a feleségét
akarta köszönteni, de a mostoha nem engedte meg neki:
„Király
uram, ne zavarja, nagyon beteg!”
A
király nem zavarta, de elcsodálkozott és elszomorodott - a kicsi
ott sírt.
Egyszer
a bárány így szólt a szolgához:
„Ültesd
fel a gyereket a szarvamra, elviszem.”
A
szolga meg is tette, a bárány pedig elment az erdő szélére,
tüzet gyújtott és így beszélt:
„Patkány,
patkány, a gyermeked nagyon sír, a férjed szomorkodik.”
Odaszaladt
a patkány, félig megdörzsölte magát a harmattal, levetette a
patkánybőrt, és a szolga megpillantotta a gyerek anyját. Az
megszoptatta a gyereket, majd ezt mondta:
„Tessék,
testvérem, fogd erősebben, én elmegyek most messzebbre.”
A
gyereket a bárány szarvára ültette, felvette a patkánybőrt,
patkánnyá változott, és beszaladt az erdőbe. A bárány
hazavitte a gyereket.
A
gyerek egész nap nyugodtan feküdt, de este megint sírni, kiabálni
kezdett. A bárány ismét megkérte a szolgát, hogy ültesse a
gyereket a szarvára. A szolga meg is tette, és elmentek az
erdőszélre, ahol a bárány tüzet rakott és hívni kezdte a
patkányt.
„Patkány,
patkány, a gyereked hangosan sír, a férjed szomorkodik.”
Odaszaladt
a patkány, megfürdött a harmatban, levetette a patkánybőrt és
így szólt:
„Testvérem,
holnap lesz az utolsó estém, utána többször nem jövök.”
Megszoptatta
a kisgyereket, majd elment. A bárány hazavitte a gyereket, aki
egész nap feküdt nyugodtan, de este ismét sírni kezdett. A bárány
megint megkérte a szolgát, hogy ültesse a gyereket a szarvára,
mert el kell mennie. A gyerek abbahagyta a sírást, és a bárány
elszaladt az erdőhöz.
A
szolga szólt a királynak, és elvezette megmutatni, hogy hol van a
felesége. Mindketten lefeküdtek az erdő szélén, és a király
hallotta, hogy a bárány hívja a patkányt. Az odaszaladt,
megfürdött a harmatban. Amikor levetette a patkánybőrt, a király
megpillantotta a feleségét. Felkapta és a hátára ültette. A nő
visszaváltozott a ronda állattá, de a király csak nem eresztette
el. Végül a nő száraz ággá változott. A király letörte az
ágat és a hátára vetette. Amikor hátrafordult, meglátta, hogy a
hátán a felesége van.
Boldogan
hazamentek. A király megparancsolta, hogy mindkét boszorkányt
öljék meg. Az öreg boszorkánnyal együtt a varázslatnak is vége
lett és a bárány visszaváltozott emberré. Ekkor nagy lakomát
rendeztek. Ezután boldogan éltek, míg meg nem haltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése