A ZSUGORI ÚR (Szavak száma: 256)
Hol
volt, hol nem volt, élt egyszer egy szörnyen gazdag úr. És ő
annyira zsugori volt, hogy még megnősülni is félt: a felesége
túl sokat enne, és olyant, aki semennyit sem eszik, hol találhat?
De ugyanabban a járásban egy szegény embernek volt egy nagyon szép
lánya. És az minden reggel, amikor az ablakot törölgette, a
száját tátogatta: hogyan lehet valakinek ilyen szokása?
Egyszer
a gazdag úr éppen arra ment, amikor a lány az ablakkal dolgozott.
Mindjárt meg is kérdezte: „Miért tátogatod a szádat?”
„Az
apám nagyon szegény, én a levegőt nyelem, azzal táplálkozom.”
felelte a lány.
„No,
ez az!” gondolta az úr. „Ha neked a levegő elég, akkor jó
feleségem leszel.”
Rendben,
a lány bele is egyezett. És következő vasárnap meg is tartották
a lakodalmat. Amikor hazaértek a templomból, délben megsütött
két kacsát. No hát rögtön kapta magát, és egyedül
megette azokat, a férjének semmit sem hagyott. Jaj, te, szegény!
Látva, hogy minden ételt elfogyasztott, azonnal rosszul lett,
olyannyira megbetegedett, hogy orvosért kellett küldeni. Amint
megérkezett az orvos, rögtön megkérdezte: Mi történt? De a
beteg meg sem tudott szólalni rendesen, egyre csak ezt hajtogatta:
„Meg-et-te
a ka-csá-kat!”
Az
orvos sehogyan sem értette, ezért megkérdezte a feleségét: „Mi
történt vele, és mit akar mondani?”
A
feleség próbálta megmagyarázni: „Azt akarja mondani, hogy ő
haldoklik, és megparancsolta nekem, hogy vágjak le két
kacsát.”
A
gazda ezt hallva, még jobban dühbe gurult, és nagy haragjába bele
is halt. És a fiatal nőnek ott maradtak a kacsák, és ezután
boldogan élt, míg meg nem halt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése