A GAZDAGSÁGRA ÉHES MENYASSZONY (Szavak száma:
441)
Hol
volt, hol nem volt, élt egyszer egy nagyon gazdag gazda, akinek
egyetlen lánya volt. A gazda férjhez akarta adni a lányát, de az
ellenállt, ezt mondva. „Nem megyek férjhez addig, amíg nem akad
valaki, akinek ugyanannyi gazdagsága van, mint énnekem!” Jöttek
gazdagok, de egyik sem volt olyan gazdag, mint a lány. Végül jött
egy, aki majdnem olyan gazdag volt, csak egy dukátja hiányzott.
„No,
ez nem nagy dolog!” mondta a lány. „Reggel a gazda kimegy a
tópartra, menj oda, vedd el a dukátot, és ő magát lökd a vízbe,
akkor megesküdhetünk.”
Amint
mondta, úgy is tett. A szerencsétlen gazda kérte, hogy legalább
az életét hagyja meg, de semmi: egy lökés - és bele a tóba. A
tó fenekén még kimondhatta a vízbe fúlt: „Isten fizesse meg!”
és meghalt. Szörnyű nevetéssel fogadta a vőlegény ezeket a
szavakat és elindult hazafelé, de abban a pillanatban egy erős
hang kiáltotta: „Nem állok bosszút rajtad korábban, mint
harminc év múlva!”
Otthon
a vőlegény mindjárt megmutatta a menyasszonynak a dukátot, amit
elvett, és megmondta, hogy az ismeretlen hang mit ígért. A
telhetetlen menyasszony nevetve vette el a dukátot: „Mondja csak,
mondja, amit csak akar, nagyon sokáig kell arra várni, hiszen
harminc év nagyon hosszú idő! Inkább beszéljünk a
lakodalomról!”
Ők
ketten összeházasodtak: az egész idő alatt olyan boldogan éltek,
hogy egy tyúktojás sem ment veszendőbe. Ebben a boldogságban a
harminc év olyan gyorsan eltelt, mintha csak egy nap lett volna.
Azon
a napon a boldog házasokhoz betoppant egy ősz koldus, és enni
kért. A gazdasszony azonban azt mondta neki, hogy menjen máshová;
ők nem érnek rá, a tyúkokra kell ügyelniük, és meg kell etetni
a csirkéket. Az öreg ezt hallva már nem könyörgött kenyérért,
csak azt kérte, hogy egy kicsit megpihenhessen náluk. No ezt a
semmiséget megengedte, és maga elsietett a tyúkokhoz. De sokáig
nem maradt el, mindjárt jött is vissza és kiabált a férjének:
„Kergesd el ezt a koldust! Ő maga a szerencsétlenség: minden
tyúktojást összetört. Kergesd el, minden tyúktojást összetört!”
És
miközben ezt kiabálta, a legény szaladt feléjük: „Gazda, egy
medve széttépett minden lovat!”
A
gazdasszony ezt hallva, még dühösebben kiáltott a férjére:
„Kergesd már el ezt a tetvest, ő maga a szerencsétlenség
madara.”
És
miközben egymással kiabáltak, rohanva jött a pásztor:
„Gazdasszony, a farkas széttépett minden tehenet és birkát!”
Ezt hallva, a gazdasszony felkapott egy botot és azzal kergette a
koldust, de ebben a pillanatban felhangzott egy erőteljes hang a
kapun túlról: „Szerencsétlen, gyere ki, én ezeknek a
boldogoknak akarok megfizetni!”
És
mihelyt átlépte a koldus a küszöböt, megnyílt a föld, és
elnyelte a házat a gazdával és a gazdasszonnyal együtt, és egy
feneketlen tó képződött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése