MESÉK
ÍRTA:
BENEDEK ELEK
Az öreg meg az ifjú csudafa. (4. rész. Szavak száma: 611)
Sokáig tünődött magában, gondolt erre, gondolt arra, egyszerre csak megpillant egy rettentő nagy sas madarat, aki egy hullott farkasból lakmározott, nem messze tőle. Hiszen egyéb se kellett Szikrának, egy szempillantásra ott termett a sas előtt, s mire a sas magához tért a csudálkozástól, a hátára pattant, jobbról-balról hatalmasan belevágott oldalába a sarkantyujával s mondá:
- Hé, hallod-e, sas apókám, a jóból is megárt a sok, így tartják azt az okosak, hagyj ebből a farkaspecsenyéből a feleségednek is, mert ni, látod-e, ott kereng feletted, te pedig, ha jót akarsz, szállj fel velem a Sárga szikla tetejére.
Hej, mérgelődött a sas, nagyot rúgott egyet a jobb lábával, egyet a bal lábával, bizony, Isten csudája, hogy Szikra le nem fordult róla, de hát Szikrát sem a gólya költötte s úgy megszorította a sas nyakát, hogy az csak úgy hápogott.
- Hallod-e, sas apókám, - mondá Szikra - tudd meg, hogy én a Nagy Bűbájosnak legkedvesebb unokája vagyok, s ha felviszel hozzá, egy zsák arany lesz a jutalmad, akkor aztán nem kell döglött húst enned, friss pecsenyét ehetsz holtod napjáig.
Ez ugyan füllentés volt, egy szó sem volt igaz ebből, mert tán mondanom se kell, hogy Szikra nem volt unokája a Nagy Bűbájosnak, de hát mit nem cselekedett volna ő a kedves gazdájáért, csakhogy megtalálja. Elég az, hogy a sas elhitte azt, amit Szikra mondott, vállalkozott rá, hogy felviszi a Sárga szikla tetejére, de előre megmondta, hogy ha úgy szorítja tovább a nyakát, leejti a hátáról s a Nagy Bűbájos várhatja a világ végéig a legkedvesebb unokáját.
Hát ezt a kívánságát a legkönnyebben teljesíthette Szikra. A sas meg repült, repült szélnél sebesebben, még a gondolatnál is sebesebben, olyan sebesen, hogy Szikra egészen nekitüzesedett a nagy szélben, csak úgy szikrázott, pattogott, a szegény sas pedig majd elolvadt a nagy forróságban, s mit tehetett, még sebesebben repült, hogy mielőbb megszabaduljon Szikrától.
- Hiszen, ha én előre tudom, - morgott a sas, amikor nagy izzadtan leszállt a Sárga szikla tetején, - hogy félig megsülök, amig ideérek, bizony nem ülsz az én hátamra!
Csak úgy lerázta magáról, akár egy tollat s még mindig úgy füstölgött, mintha lángra akart volna lobbanni, de Szikra hamarosan végigdörzsölte hóval, így esett, hogy a szegény sas el nem égett.
- De most ide a zsák arannyal, - kiáltott rá a sas - amikor Szikra megköszönte a jóságát és búcsúzkodott tőle.
- Huja, huja, hopp, - kacagott Szikra, s kacagásától csak úgy zengett a Sárga szikla - éppen arra gondolok, hogy zsák aranyat adjak néked! Köszönd meg, hogy el nem égettelek, sas apókám, Isten veled!
Hej, megmérgelődött a sas, szétcsapta a szárnyát, úgy szétcsapta, hogy rettenetes szél kerekedett, rikoltozva, vijjogva repült a szaladó Szikra után, de szerencsére, nem volt messze a barlang, ahol a Nagy Bűbájos lakott, rettentő, nagy fekete száját már tátogatta Szikra felé s hopp! Szikra egyet ugrott, kettőt szökött, bent volt a barlang szájában, a sas azonban visszahőkölt, nem merte oda követni. Egy jó darabig ott állt a barlang szája előtt, kiabált Szikra után, aztán mit tehetett okosabbat, szépen visszaszállott a Sárga szikla aljába.
- No, Szikra, - vakarta a fejét a legényke - idáig eljutottál, de most már jó volna tudni, hol van előre s hol van hátra.
Hát bizony ez lehetett erre is, arra is, jobbra is, balra is, de hogy merre, azt ugyan ki tudta volna megmondani ebben a vak sötétségben. Olyan sűrű volt itt a sötétség, hogy ha fejszét hozott volna magával, vághatta volna.
- De ennek fele sem tréfa, - morgolódott magában Szikra, - aztán úgy gondolomra tapogatózott előre felé, ment, ment sokáig, sokáig, de bizony világosságot nem látott sehol. Végre is elfogyott a béketűrése, nagyot rikkantott:
Hé,
valaki, gyújts világot,
Mert én egy szikrát se látok!
Elektronikus változat:
Budapest: Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület, 2022
Készítette az Országos Széchényi Könyvtár Digitálistartalom-fejlesztési
és -szolgáltatási Osztálya
ISBN 978-963-417-534-6 (online)
MEK-22729
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése