943. mese...

 

NÉPEK MESÉI
A MESEMONDÓ SZIKLA

VÁLOGATTA, SZERKESZTETTE
DÖMÖTÖR TEKLA

HOGYAN KELETKEZETT A VILÁG? A VILÁG ELRENDEZÉSE

A NAP, A HOLD ÉS A NAPTÁR TÖRTÉNETE (2. rész. Szavak száma: 600)

Aztán félrehúzódtak a bölcs kutyák, maguk között titokban is tanácskoztak, a lábujjaikat számlálták, s aztán az állatok tanácsa elé álltak, s azt mondották:

- Negyven lábujjunk van, negyven nap lesz tehát minden hónapban!

A sündisznó tüskés farkával ekkor rácsapott a bölcs kutyák főnökének a hüvelykujjára, és beszélni kezdett így:

- Ugyan ki tudná elviselni a hosszú hónapok fáradalmait? Mert nagyon hosszú lenne az a hónap, ami negyven napot számlál! A hónapok harmincnaposak lesznek!

Örült ennek a beszédnek valamennyi állat, s így szóltak:

- A sündisznónak adunk igazat!

És így is történt. Azóta harminc nap van egy hónapban, s tizenkét hónapból áll minden év.

Az állatok tanácsa ezután elhatározta, hogy elűzik maguk közül a kutyákat. A kutyák azóta gyű­lölik a sündisznót meg az erdők valamennyi állatát. A legjobban mégis a sündisznót gyű­lölik, a sündisznó tüskés farka ütötte meg olyan keményen a kutya nagylába-ujját, hogy azóta is gacsosan áll. A kutyának hat ujja van egy lábán, kétszer hat az tizenkettő - tizenkét hónap van egy évben.

És ezután valamennyi lelkes állat örvendezett a fényes Napnak, a világosságnak. Örvendeztek, hogy a sötétség után fényesség virradt égre és földre.

Az állatok tanácsa ezután elnevezte a hónapokat, így október közepétől november közepéig tart a Hulló Levelek Hava, november közepétől december közepéig a Tilalom Hava, december közepétől január közepéig az Átmenet Hava, január közepétől február közepéig az Ugrándozó Lazacok Hava, február közepétől március közepéig az Olahen-evés Hava, március közepétől április közepéig az Érett Olahen Hava, április közepétől május közepéig az Áradó Vizek Hava, május közepétől június közepéig a Tojás Hava, június közepétől július közepéig a Lazac Hava, július közepétől augusztus közepéig a Halászat Hava, augusztus közepétől szep­tember közepéig a Gyűjtés Hava, szeptember közepétől október közepéig a Tengeri Csillag Hava.

Az évet pedig nemcsak tizenkét hónapra, hanem négy évszakra is osztották.

Égboltot Járó mélyen aludt, míg az állatok tanácsa tartott. Álmában szikrák pattantak ki a szájából, e szikrákból lettek a csillagok, fénylő arcának sugarai pedig visszfényként ragyogtak a Hold ábrázatán.

Amikor a Nap jókedvében van, önmagát ékesíti: vörös-sárga festéket kér a testvérhúgától, azzal keni be fényes orcáját. A Nap színéről mindig előre tudhatjuk, milyen időt várhatunk másnapra: amikor az ég alja vörös, másnap szép idő lesz, de ha reggel vörösen kel föl a Nap, reggeltől estig viharos időre számíthatunk. Legalábbis így mondják az öregek.

Az égbolti nemzetség Nagy Főnökének a lánya egy napon elindult nyugat felé. Levetette ruháit, összesodorta őket, s mint korbáccsal, verte velük a nyugati nagy vizeket. Nedves ruháit aztán ismét magára öltötte s hazament. Az édesapja megkérdezte:

- Merre jártál, édes lányom?

- Nyugaton voltam, megnéztem a nyugati nagy vizeket - mondta a lány. Aztán a tűzhöz állt nedves ruháiban melegedni. Ruháiból vízcsöppek hullottak a tűzre. Az egyik vízcsöppből béka lett, kiugrott a Nagy Főnök háza elibe, s a Nagy Főnök nemzetsége ujjongva köszöntötte az első békát.

Amikor a béka megjelent, az emberek fölfrissültek. Azt mondták, hogy a Nagy Főnök lányá­nak nedves ruhái árasztják a kellemes hűvösséget. Igen, még ma is nyugat felől várjuk a hűvösen permetező ködöt.

És a Nagy Főnök a három égi gyermek atyja örvendezett, hogy ilyen okos a két fia és a leánya. A nagyobbik fiának, a Korán Járó Holdnak meghagyta, ügyeljen arra, hogy minden korok emberei tudják, hány napból áll egy hónap, hány hónapból az év; Égboltot Járónak pedig meg­parancsolta, azon legyen, hogy a földön bőségesen teremjen gyümölcs meg virág, minden, ami szép és jó, a legkisebb gyermekét, a leányát pedig megáldotta, s meghagyta neki, gondja legyen arra, hogy ezután is friss permet üdítse föl azokat, akik megfáradtak, s frissülésre vágynak.

Ez a vége a történetnek, mely a Napról, a Holdról, égi és földi titkokról meg a kalendáriumról szól.