2022. március 17., csütörtök

531. mese...

HOGYAN SZEDTÉK RÁ A LIBÁK A RÓKÁT? (Szavak száma: 541)


Mikor a róka már valamennyi tyúkot megette, kis időre rá újra megéhezett. Hosszas keresés után aztán egy rétre akadt, ahol száz liba legelt.

- Ezt a lakomát nekem tálalták ide - mondta magában, s még mielőtt a libák menekülésre gondolhattak volna, máris ott termett előttük.

- Ahá! Most megvagytok! Miért pusztítjátok az apám birtokát? Valamennyi ötöket halálra ítélem!

A libák elkezdtek reszketni, és nagy jajveszékelésben törtek ki, amiért el kell veszteniük fiatal életüket, mert ennek a fenyegetésnek bizony a fele sem volt tréfa!

Végül egyikük összeszedte a bátorságát, és megszólalt:

- Kedves róka uram, az életünkért nem könyörgünk, csak azt az egyetlen kis kegyet kérnénk - de esküdj meg, hogy valóban megadod nekünk -, hogy még egyszer, utoljára sorban imádkoz­hassunk, és ha aztán befejeztük az imádságot, akkor azt tehetsz velünk, amit akarsz.

A róka azt gondolta, hogy ez igazán csekély kérés:

- Megígérem, és esküszöm, hogy meg is tartom az ígéretemet.

Erre az első liba rákezdte:

- Gigágágágágágágá, gigágágágágágágá!

A második liba nem győzte kivárni a végét, s szintén elkezdett gágogni. De még kilenc­ven­nyolc volt hátra, és a rókának máris fogytán volt a türelme.

- Mire ezek mind végére érnek az imádságuknak, addigra én százszor éhen halok! - kiáltotta dühösen.

De mivel ünnepélyes esküt tett rá, hogy nem bántja őket addig, amíg az imádság tart, nem tehetett semmit. Átkozódva, szitkozódva elszaladt.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése