923. mese...

 

NÉPEK MESÉI
A MESEMONDÓ SZIKLA

VÁLOGATTA, SZERKESZTETTE
DÖMÖTÖR TEKLA

TÖRTÉNETEK MÁS ÁLLATOKRÓL

BONKI ÉS A MAJMOK

Bonki tüzet gyújtott az üst alá, és mikor a víz fölforrt, ütni kezdte a dobot, és énekelt:

Mindenki, mindenki
ihatja, eheti!
Tam-taram!
Ihatja, eheti
mindenki, mindenki!
Tam-param!

Meghallották ezt a majmok, és így szóltak:

- Mi ez? Úgy látszik, Bonki remek lakomát készít. Menjünk!

Odaszaladtak Bonkihoz, és így énekeltek:

Molézi, sergini purván!
Molézi, molézi,
ségijjé purván!

Bonki ekkor így szólt a majmokhoz:

- Beugrom az üstbe, mikor kiszólok, hogy megfőttem, vegyetek ki és egyetek meg.

Be is ugrott, és a majmok azonnal ki is húzták, mikor így szólt:

- Megfőttem!

Most aztán a majmokon volt a sor. Be is ugráltak az üstbe, de a vizet már túl forrónak találták, és azonnal kiabálni kezdtek:

- Megfőttünk! Megfőttünk!

Bonki azonban fogott egy jókora takarót, betakarta vele az üstöt, és így szólt:

- Ha megfőttetek volna, nem tudnátok így kiabálni.

Csak egyetlen kismajomnak sikerült megmenekülnie, a többit Bonki mind megette.

Néhány nap múlva Bonki ismét megéhezett, így hívogatta hát a majmokat:

Mindenki, mindenki
ihatja, eheti!
Tam-taram!
Ihatja, eheti
mindenki, mindenki!
Tam-param!

Mikor a majmok odagyűltek, beleugrott az üstbe, és már kiabálta is:

- Megfőttem! Megfőttem!

A majmok azonban már ismerték a cselét, a kismajom mindent elmondott nekik, nem húzták hát ki Bonkit, hanem így szóltak:

- Ha megfőttél volna, nem tudnál így kiabálni!